Octave Mirbeau, az igazságtevo

Napjainkban végre fény derült a fél évszázadon keresztül feledésre ítélt Octave Mirbeau (1848-1917) kivételes tehetségére és muveinek modernségére. Mirbeau «igazságtevo» szerzo, aki - Émile Zola szerint - «szívét a világ nyomorultjainak és szenvedoinek adta». Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az olvasók felfedezzék e hatalmas, sokarcú és meglepoen idoszeru életmuvet, amelynek eddig csak egy szerény szeletét ismerhették. Mirbeau egész életmuvében arra vállalkozott, hogy - híven «istenségeihez», Auguste Rodin-hez és Claude Monet-hez - forradalmasítsa kortársai tekintetét. Azt óhajtotta, hogy az emberek nyissák fel szemeiket és úgy lássák a világ dolgait, értékeit, ahogy azok a saját valójukban mutatkoznak és nem úgy, ahogy azokat a társadalom bemutatja nekik, vagy éppen elrejti elolük. Már 1877-tol kezdve azt az írói célt tuzi ki magának, hogy rávegye «az önkéntes vakokat» arra, hogy «szembenézzenek a Medúzával». A pamfletíró, kritikus, regény- és színdarabíró Mirbeau így mindenek elott a társadalom buneinek leleplezoje.

Octave Mirbeau, a BUNÖK leleplezoJE

A konzervatívan gondolkodók és a képmutatók szemében Mirbeau «vétke» abban áll, hogy rávezette a társadalmat arra, hogy az meglássa saját undorító mivoltát, s hogy így «visszaszörnyedjen önmagától». A szerzo - mert felháborodott mindattól, ami igazságérzetét sértette - botrányossá vált a hatalmasok szemében, s ezért, halála után, igen drágán fizetett. Mirbeau negyven éven keresztül mást sem tett, minthogy - ujjongó vérszomjjal - leleplezte, megbélyegezte, «megfricskázta» mindazokat, akiket az elbutított nép csökönyösen tiszteletben tartott: a demagógokat, a spekulánsokat, a tozsde, az ipar és a kereskedelem gonosztevoit. Bemutatta az «Igazságnak» nevezett rendszer «erkölcsi szörnyetegeit», az egyház «lélekrombolóit», a muvészetek csatlósait, a sajtó megvesztegetheto harsonáit - mindazokat a jóakaratú polgárokat vádolja tehát, akik - szánalom, muvészi érzék és egyéni gondolat híján - a szerencsétlenek nyomorából kívánnak hasznot húzni. Egy haldokló társadalom reprezentánsai ezek, olyané, amelyben minden a józan ész és az igazság ellenében történik, ahol a «demokrácia» és «köztársaság» eszméje nevében egy gátlástalan kisebbség büntetlenül kizsákmányolja, megtöri, elsöpri a tehetetlen többséget. Ez a társadalom nem vesz tudomást a zsenirol, fittyet hány a muvészeteknek és minden értéket árucikké alacsonyít, amely egyedül a kereslet és kínálat könyörtelen törvényének engedelmesedik. Ez a társadalom az emberi értékek romjain szentélyt emel az embertelen kapitalizmus egyetlen, egész földön diadalmaskodó Istenének, aki a világot szörnyuséges «kínok kertjévé» alakítja át.

Mirbeau üzenete - sajnos! - mit sem veszített idoszeruségébol...

(Gabriella Tegyey)

Octave Mirbeau : A szeretok